A vízlágyító készülék akkor éri meg igazán, amikor a kemény víz már nem csak bosszantó vízkőfoltokat hagy maga után, hanem konkrétan pénzben mérhető problémákat okoz a háztartásban.
Ilyenkor nem a csillogóbb csaptelep a legnagyobb nyereség, hanem az, hogy a vízlágyító kíméli a teljes rendszert: a bojlert, a kazánt, a csaptelepeket, a zuhanyt, és sok esetben a háztartási gépeket is. Ha a vízkő gyorsan épül fel, az nem csak esztétika kérdése, hanem energiahatékonyság, élettartam és javítási költség is.
Kemény víz esetén általában több apró jel is összeadódik. Sokan először csak annyit vesznek észre, hogy a csaptelepen, zuhanyon, csempén megjelenik a fehér, krétás lerakódás, amit egyre gyakrabban kell leszedni. Aztán jön az, hogy a vízforraló vagy a bojler környékén szinte „pillanatok” alatt kialakul a vízkő, a zuhanyrózsa vagy a perlátor pedig rendszeresen eldugul, és tisztítani kell.
Gyakori, hogy a mosógép vagy a mosogatógép idővel hangosabb lesz, többször jelez hibát, vagy a fűtésével kapcsolatos problémák kezdenek előjönni. Sok háztartásban ilyenkor nő meg a tisztítószer-felhasználás is, mégsem lesz olyan „igazán tiszta” érzet, mint régebben, és gyakran a bőr, a haj is szárazabbnak tűnik, mintha több ápolást igényelne.
A vízlágyító készülék lényege, hogy a víz keménységét okozó anyagok hatását csökkenti, így a vízkő lassabban épül fel, kevesebb lerakódás képződik, és a rendszer kevésbé terhelődik.
A mindennapokban ez sokszor úgy érzékelhető, hogy ritkábban kell a csaptelepet, zuhanyt takarítani és a vízkő nem „ül rá” olyan gyorsan a melegvizes részekre. A különbség ott válik igazán látványossá, ahol a víz folyamatosan melegszik: bojlerben, kazánban, fűtési rendszerekben.
Fontos azonban tisztán látni, hogy a vízlágyító nem ugyanaz, mint egy ivóvíz-szűrő.
Ha az Ön fő problémája az ivóvíz íze, szaga, vagy valamilyen lebegő szennyeződés, akkor előfordulhat, hogy más jellegű szűrésre is szükség van, akár a vízlágyító mellett. A jó hír az, hogy ezt jellemzően helyszíni adottságok alapján nagyon jól be lehet állítani: nem kell találgatni, csak azt kell végiggondolni, mi a cél: a vízkő csökkentése, a gépek védelme, vagy kifejezetten az ivóvíz minőségének javítása.
Mikor éri meg a vízlágyító telepítése?
- szeretne kevesebb vegyszert használni takarításhoz
- sok a vízkő, és emiatt gyakori a karbantartás
- van bojler, kazán, fűtési rendszer, ahol a vízkő drágán bosszulja meg magát
- több fürdőszoba van, nagyobb a vízhasználat
A telepítésnél általában nem az a kérdés, hogy „fel lehet-e rakni”, hanem az, hogy okosan van-e megoldva.
Jó, ha a készülék olyan helyre kerül, ahol hozzá is lehet férni, van megfelelő vízelvezetés, és nem egy szűk, nehezen kezelhető sarokba szorul be. Érdemes úgy kialakítani a rendszert, hogy karbantartáskor is legyen víz a házban, tehát legyenek értelmes elzárások és megkerülő (bypass) lehetőség.
Az is számít, hogyan van a rendszer beállítva a háztartás fogyasztásához: ha rosszul van hangolva, akkor nem hozza azt a komfortot és védelmet, amit várna tőle. Bizonyos esetekben utólagos kiegészítők is szóba jöhetnek, például szűrők, perlátorok vagy finom szennyeződések elleni védelem, főleg ha a víz nem csak kemény, hanem üledékes jellegű is.
Vízlágyító tervezés
A leggyakoribb bosszúság akkor szokott lenni, amikor a vízlágyító „felkerül valahová”, de nincs átgondolva a hozzáférés, az elzárás, vagy a bekötés logikája. Ezt érdemes elsőre jól megcsinálni, mert akkor hosszú távon tényleg azt adja, amit vár tőle: kevesebb vízkő, kevesebb gond, és kíméltebb rendszer.
Hívjon most és egyeztessünk!
——————————-