Régi családi ház felújítása előtt sokan a látványos részekkel kezdenek: új burkolat, nyílászáró, konyha, fürdőszoba, festés. Pedig egy régebbi háznál a legnagyobb kérdések gyakran nem a falon kívül, hanem a falban, a padló alatt, a földben vagy a kémény körül vannak.

A víz-, gáz- és fűtési rendszer állapota alapvetően meghatározza, hogy a felújítás hosszú távon biztonságos, kényelmes és gazdaságos lesz-e. Egy régi cső, rossz lejtésű lefolyó, elavult gázkészülék vagy beszabályozatlan fűtési rendszer később sokkal nagyobb bontással járhat, mint ha időben ellenőrzik.

Régi családi ház felújítása előtt először a rendszert kell megérteni

Egy régi házban ritkán az a kérdés, hogy „működik-e még valahogy”. A fontosabb kérdés az, hogy mire lehet biztonságosan tovább építeni.

Bontás előtt érdemes felmérni:

• hol futnak a vízvezetékek,
• milyen állapotban van a szennyvízvezeték,
• merre mennek a gázcsövek,
• milyen típusú gázkészülék üzemel,
• megfelelő-e az égési levegő és az égéstermék-elvezetés,
• milyen állapotú a kémény,
• milyen csőhálózaton működik a fűtés,
• elbírja-e a rendszer a tervezett átalakítást.

Ez nem túlbonyolítás. Egy régi családi háznál sokszor több korszak munkája van egymásra építve: régi csövek, utólagos bekötések, toldások, részleges javítások. Ha ezek nincsenek feltérképezve, a felújítás közben könnyen jönnek a kellemetlen meglepetések.

Vízvezeték: nem csak az számít, hogy folyik-e a víz

Régi házaknál a vízvezeték állapota kulcskérdés. A régi horganyzott acélcsövek belül elszűkülhetnek, rozsdásodhatnak, víznyomásproblémát okozhatnak, és felújítás után is gyenge pontjai maradhatnak a háznak.

Külön figyelmet érdemelnek az igazán régi ivóvízhálózatok. Az NNGYK tájékoztatása szerint az ivóvíz ólomtartalmának fő forrását elsősorban az 1945 előtt épült épületek belső ivóvízhálózatában még jelen lévő ólomcsövek jelenthetik, de ólom egyes rézötvözetekből, szerelvényekből vagy forraszanyagokból is kioldódhat. Az ivóvíz minőségét a szolgáltatói vizsgálatok jellemzően az épület belső hálózatának átadási pontjáig mutatják, vagyis a házon belüli vezetékek állapotát külön kell figyelembe venni.

Felújítás előtt tehát nem elég azt nézni, hogy „van víz a csapban”. Érdemes megnézni a csövek anyagát, korát, a főelzáró állapotát, a vízóra környékét, a nyomást, a melegvíz-ellátást és azt is, hogy a tervezett fürdőszoba vagy konyha átalakítása milyen plusz terhelést jelent majd.

Amit sokan elfelejtenek: a bontás előtt jó döntés lefotózni és dokumentálni a vezetékek helyét. Később, burkolás és festés után ez aranyat érhet, ha fúrni, javítani vagy bővíteni kell.

Lefolyó és szennyvíz: a lejtés legalább olyan fontos, mint maga a cső

Egy régi családi háznál a szennyvízrendszer sokszor csak akkor kerül előtérbe, amikor már baj van: visszatérő dugulás, kellemetlen szag, lassú lefolyás vagy udvari süllyedés jelentkezik. Pedig bontás előtt érdemes ezt is ellenőrizni, főleg akkor, ha fürdőszoba, WC, konyha vagy mosókonyha kerül új helyre.

A szennyvízcsőnél a rossz lejtés, a sok iránytörés, a régi bekötés vagy a gyökérbenövés hosszú távon komoly gondokat okozhat. Ha a felújítás során a padló, járda vagy térkő amúgy is bontásra kerül, sok esetben ilyenkor érdemes átgondolni a csőszakasz cseréjét vagy legalább az ellenőrzését.

Fontos részlet, amit nem mindenki vesz figyelembe: a tisztítónyílások és hozzáférési pontok helye. Egy szépen felújított házban sem szerencsés, ha egy későbbi dugulásnál csak bontással lehet hozzáférni a rendszerhez.

Gáz: nyílászárócsere, elszívó és kazán együtt számítanak

A gázrendszernél a legnagyobb hiba, ha valaki csak a készüléket nézi, és nem a teljes környezetet. Régi házaknál gyakori, hogy nyílászárócsere, szigetelés, konyhai elszívó vagy fürdőszobai ventilátor is bekerül a felújításba. Ezek mind befolyásolhatják a légellátást.

Az MVM tájékoztatója szerint a gázfogyasztó készülékeket égéstermék-elvezetés és levegőellátás alapján is csoportosítják, vagyis nem mindegy, hogy nyílt égésterű, zárt égésterű vagy más rendszerű készülékről van szó. A „C” típusú készülékek égéstermékét a szabadba, a tető fölé kell elvezetni, az égéstermék-elvezetést pedig a vonatkozó szabványok és gyártói előírások szerint kell méretezni.

Ezért bontás előtt érdemes tisztázni:

• marad-e a meglévő gázkazán,
• cserélni kell-e a készüléket,
• megfelelő-e a kémény,
• változik-e a légellátás a nyílászárócsere miatt,
• kerül-e be erős konyhai elszívó,
• kell-e gázterv vagy szakági egyeztetés.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint Magyarországon évente átlagosan körülbelül 400 alkalommal riasztják a tűzoltókat szén-monoxid-mérgezéssel összefüggő esetekhez, ezért a légellátás és az égéstermék-elvezetés nem „adminisztrációs kérdés”, hanem biztonsági kérdés.

Kémény: nem csak akkor fontos, ha látványosan rossz

Régi családi háznál a kémény állapotát nem érdemes ránézésre megítélni. Lehet kívülről elfogadható, miközben belül már nem alkalmas a tervezett készülékhez. Kazáncsere, fűtéskorszerűsítés vagy zárt égésterű készülék beépítése előtt mindenképpen szakmai ellenőrzés szükséges.

A lakossági kéményseprőipari tevékenység 2016 második féléve óta szolgáltatótól függetlenül ingyenes, a katasztrófavédelem pedig külön felhívja a figyelmet arra, hogy a kéményellenőrzés az otthon és a család biztonságát szolgálja.

Egy jó felújítási tervben a kémény nem a végén kerül elő, amikor már megvan az új kazán. Hanem az elején, amikor még lehet műszakilag és költségben is jó döntést hozni.

Fűtési rendszer: a radiátor meleg, de vajon jól működik a rendszer?

Sok régi családi házban a fűtés „valahogy működik”. Az egyik szoba túl meleg, a másik hűvös, a kazán sokat kapcsolgat, a radiátorok részben melegszenek, a rendszer zajos, vagy gyakran kell légteleníteni. Ezek nem mindig látványos hibák, de sokat elárulnak a rendszer állapotáról.

Felújítás előtt érdemes ellenőrizni:

• milyen állapotúak a fűtési csövek,
• acél, réz, műanyag vagy vegyes rendszer működik-e,
• van-e iszap, lerakódás, korróziós probléma,
• megfelelőek-e a radiátorok méretei,
• van-e termosztatikus szelep,
• rendben van-e a tágulási tartály,
• szükséges-e átmosás, beszabályozás vagy szűrő beépítése.

A hidraulikai beszabályozás lényege, hogy minden radiátorba annyi meleg víz jusson, amennyi szükséges; enélkül előfordulhat, hogy a kazánhoz közeli helyiségek túlfűtöttek, a távolabbiak pedig hidegebbek maradnak.

Ez különösen fontos akkor, ha a ház hőszigetelést, új ablakokat vagy más fűtési rendszert kap. A felújítás után ugyanis megváltozhat az épület hőigénye. Ami korábban kevés volt, az lehet, hogy már elég. Ami korábban túlfűtött, azt lehet, hogy szabályozni kell. A régi radiátor sem feltétlenül rossz: bizonyos esetekben a nagyobb hőleadó felület még előny is lehet alacsonyabb előremenő hőmérsékletnél.

Amit bontás előtt érdemes megtenni

Egy régi családi ház felújítása előtt az egyik legjobb döntés egy gépészeti állapotfelmérés. Nem kell rögtön mindent kicserélni, de tudni kell, mihez nyúlunk hozzá.

A legfontosabb gyakorlati lépések:

• készüljön felmérés a víz-, gáz- és fűtési rendszerről,
• legyen egyértelmű, mi marad és mi kerül cserére,
• a főelzárók legyenek hozzáférhetők,
• a falba vagy padlóba kerülő vezetékek helyét fotózzák le,
• legyen nyomáspróba a takarás előtt,
• tisztítónyílásokat, szelepeket, osztókat ne falazzanak el,
• a burkolás előtt legyen véglegesítve a gépészeti terv.

Ez a rész sokszor nem látványos, mégis ezen múlik, hogy később ne kelljen a frissen elkészült fürdőszobát, konyhát vagy padlót újra bontani.

A régi ház nem ellenség, csak érteni kell hozzá

Egy régi családi ház felújítása lehet nagyon jó döntés. Ezekben az épületekben gyakran van érték, tér, karakter és sok lehetőség. De a régi rendszereket nem szabad pusztán reményre építeni.

A víz, gáz és fűtés ellenőrzése nem plusz kör, hanem a felújítás egyik legfontosabb alapja. Ha ez rendben van, a burkolat, a konyha, a fürdőszoba és a fűtéskorszerűsítés is sokkal biztosabb alapra kerül.

Zéman ’08 Kft. – víz, gáz, fűtés, épületgépészeti generál, átgondolt kivitelezéssel.

Kövesse a Facebook oldalunkat is, ott mindig gyorsan jelezzük az újdonságokat, friss tippeket és a fontos információkat.